Elutazva

Elutazva

Világ ízei- Azori-szigetek - első rész

Egyél, Igyál, Utazz!

2019. május 26. - Elutazva

Minden alkalommal, amikor visszanézem a fotóimat egy-egy utazást követően, egy fotótéma állandó, amiről biztosan csináltam fényképet, és ez nem más mint az aktuális ország jellegzetes, vagy éppen isteni finom étele(i), itala(i). Amikor ezzel kapcsolatban leesett a tantusz először csak jót nevettem. Főleg mostanában, hogy a kulináris élevezeteknek már a testi kivetülése is látszik rajtam. Aztán azon filóztam, hogy vajon hány ember van azzal tisztában, hogy ahová éppen utazik, legyen az belföld, vagy külföld, milyen jellegzetes étkekkel bír az adott ország. Ezt végiggondolva szeretnék bemutatni néhány olyan országot, melynek kulináris  világa mély benyomást tett rám. 

Elsőként európai országok ízeit mutatom be, ahol már megfordultam. Az eddigi legnagyobb hatást nem is az adott ország, hanem annak egy távoli szigetcsoportjának ízei gyakoroltak. Ez a szigetcsoport nem más, mint a portugál fennhatóság alá tartozó Azori-szigetek. São Miguel vulkáni szigete nem mentes a vulkáni tevékenységektől. Ennek egyik megtestesülése, hogy a sziget több pontján forróvizes vulkáni utóműködés figyelhető meg. Furnas település és környéke már-már iskolapéldája lehet e jelenségnek.

azori_gasztro11.jpg

(saját fotó, xiaomi 4)

azori_gasztro7.jpg

(saját fotó, xiaomi 4)

 

Első ottlétem alkalmával a Lagoa das Furnas parkban a kigőzölgések között földkupacok jelezték, hogy valamit elástak a földbe. Mellettük egy-egy étterem jelzése volt kivehető. Majd fiatalemberek érkeztek hosszú kampós botokkal, és láthattam egy ilyen "feltárást". A földhalom alatt betonnal kiöntött több méter mélységű lukat alakítottak ki, amiből hatalmas fedett fazekat emeltek ki. A gőzölgő lyuk rendkívüli látvány volt. Ezt nem hagyhattam annyiban, ezért utána kérdeztem egy park béli alkalmazottól, hogy mi van a fazékban és hol lehet megkóstolni. Kiderült, hogy a táblácskákon az éttermek nevei és címei szerepelnek. A hatalmas fém fazékban pedig a sziget specialitása a Cozido das Furnas található. Ez nem más, mint a föld hőjében főtt és párolódott húsok és zöldségek keveréke. 

azori_gasztro9.jpg

(saját fotók, xiaomi 4)

 

Furnas központjába érve szerintem nincs olyan étterem, ahol ne lenne ez a "húsosfazék" jellegű étel. Érdekes az angol elnevezés is, ami egy plakátról köszönt vissza "boiled meat". A maga nemes egyszerűségével csak ennyi, hogy főtthús. Nem vitték túlzásba!

azori_gasztro5.jpg

(saját fotók, xiaomi 4)

 

Mi a Restaurante Banhos Ferreos nevű étteremben próbátuk ki ezt a specialitást. Három féle hús (csirke, marha, sertés) és különféle zöldségek (káposzta, burgonya, répa) több mint hat órás közös párolódásának eredményét szúrtuk villáinkra. Az első ami az étellel kapcsolatban eszembe jutott, az a vasárnapi húsleves volt, amit a nagymamámnál ettünk, csak ennek nem volt leve. Párolt hús, párolt zöldség, tipikusan az az eset, amikor kietted a tányérodból a leves levét és ott maradtak a főtt dolgok. Már csak a torma hiányzott. Ami ezt az egészet megbolondította, az a fahéjas hurka darabka volt, amit tulajdonképpen csak úgy mutatóba raktak a tál tetejére. 

 azori_gasztro8.jpg

(saját fotók, xiaomi 4)

 

Az ebéd után nem tudtam eldönteni magamban, hogy ez most akkor ízlett, vagy hogy most egy hű de nagy szám volt, vagy sem. Egy év elteltével viszont amikor újra a szigetre látogattam, nem volt kérdés, hogy valamelyik nap ebédre ezt fogjuk enni. Olyannyira ezt, hogy ugyanabba az étterembe mentünk vissza. Hozzá kell tennem, az első alkalommal még nem ettem meg a marhahúst, ezért hiába a zöldségek, a húsadag kicsit kevésnek bizonyult, és a csirkét se főtthúsként szeretem leginkább. Második alkalommal viszont egészen jól működtek az ízek, megvolt a teljes harmónia, a marhahús kimondottan jól működött a párolt zöldségekkel. Gondolatban megint nagyanyám konyhájában voltam. Ez a nosztalgikus hangulat számomra felbecsülhetetlen! Mindemellett fantasztikus dolognak tartom földanyánk természeti kincseit kiaknázva elkészíteni étkeinket.

Összességében egy markáns élményben volt részem, amit mindenkinek meleg szívvel ajánlok, ha a szigetre látogat!

Brunszvik-kastély és Park Martonvásárban

"Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat?"

2019. március 30. - Elutazva

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt. 

brunszvik.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik2.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik3.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik4.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.

brunszvik5.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik9.jpg

Beethoven Múzeum

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik17.jpg

Fák a parkban

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik13.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik15.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik16.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik21.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik18.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik19.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

brunszvik12.jpg

Brunszvik Teréz szobra

"Elfogadom az összes rászoruló gyermeket, akit a Gondviselés nekem szán..."

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik24.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik23.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik25.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.

brunszvik7.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

brunszvik8.jpg

(saját fotó Xiaomi 4)

Forrás: http://martonvasar.hu/visitor/brunszvik-kastely_es_parkja

Tihany

Lóczy Lajos és az Őslevendulás nyomában

2019. március 06. - Elutazva

  A Tihanyi-félsziget megannyi látnivalójával, hazánk egyedülálló értékeinek egyike. A természeti és társadalmi értékek tömkelege várja, hogy felfedezzük őket. Az egyetlen nap alatt kényelmesen bejárható félsziget talán legismertebb túraútvonala a híres geográfusról elnevezett Lóczy tanösvény. Ennek egy rövidített szakaszát jártam be a februári napsütésben. 

tihanypromo_1.jpg

  A 71-es főútrúl letérve, a Tihanyi Apátság irányába haladva bal oldalon a hosszan elterülő levendulamező sajnos még nem mutatta meg igazi szépségét, de jobb oldalon a már pusztulásnak indult Külső-tó nádasaiban madárseregek szálltak fel, s alá a kellemesen meleg téli szélben. Autónkat a főutcán hagytuk, ahol február végéig ingyenesen parkolhatunk. Utunkat a Kiserdő-tető felé vettük. A dombtetőről fantasztikus kilátás nyílik a Külső-tó világára. 

tihany5_1.jpg

Külső-tó

(saját fotó, EOS M50)

tihany6_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

  A dombtetőről leérve máris elénk tárult a Belső-tó körvonala, beleértve az apátság sziluettjét is. A Belső-tó partjához egészen közel lesétálhatunk, s egy kis szakaszán a tónak, ahol a nádas nem képez egységes védőfalat a parton, vízi madarainkban gyönyörködhetünk. Negyedórás pihenőnk alkalmával vadkacsák úsztak át a tavon, majd hattyúk mutatták meg horgásztudományukat.

tihany12.jpg

Belső-tó a Tihanyi Bencés Apátság látképével

(saját fotó, EOS M50)

tihany4_1.jpg

Tihanyi Bencés Apátság

(saját fotó, EOS M50)

tihany9.jpg

Madárvilág a Belső-tavon

(saját fotó, EOS M50)

tihany.jpg

(saját fotó, EOS M50)

  A Belső-tó körvonala mentén haladva, a település központja felé hatalmas mezőt kerítettek le a ridegtartásban élő  őshonos szürkemerhák számára, de mi egyet sem láttunk. Nem tudjuk, mi lett velük. A mezőn haladva táblák jelzik, hogy tudatosan telepített ürgékkel is találkozhatunk, de nekünk csak az állatok föld alatti járatainak nyílásai jelezték ittlétüket. A Belső-tó déli partjáról ösvény vezet a félsziget egyik fontos földtörténeti emlékéhez. Valamikor a Balaton-felvidéken bazaltos vulkanizmus volt jellemző, melynek eredményeképpen bazaltsapkás tanúhegyek övezik ma a Balaton északi partját. A vulkáni utóműködés következtében pedig itt a félszigeten gejzírek szöktek a magasba. Ennek maradványai jól tanulmányozhatók a "tihanyi gejzír-mezőn". A domboldalra felkapaszkodva elsőként a Hármashegyi-kúp tetejéről élvezhetjük a kilátást, s vizsgálhatjuk a gejzirit formákat. Majd tovább haladva a félsziget legismertebb formája, az Aranyház gejzírkúp következik, mely a kőzeteken megtelepedett sárgás színű zuzmóról kapta nevét. Az útvonalon tovább haladva, a Lóczy tanösvényen olyan magaslatok emelkednek, mint a Csúcs-hegy, vagy a Nyereg-hegy, de mi inkább visszasétáltunk a Belső-tó irányába, mert a Nap már leszálló ágban volt.

tihany13.jpg

(saját fotó, EOS M50)

tihany14_1.jpg

Kilátás a Hármashegyi-kúpról

(saját fotó, EOS M50)

tihany19.jpg

Sárgás zuzmók a gejziriten

(saját fotó, EOS M50)

tihany16_1.jpg

Aranyház

(saját fotó, EOS M50)

tihany18.jpg

(saját fotó, EOS M50)

tihany33.jpg

(saját fotó, EOS M50)

  A tóparton lassan elértük az aszfaltozott utat, de nem kerülhette el figyelmünket egy nagyon bájos, kis kávézó, a Kotyogós Kávéterasz. A Nap halvány sugaraival, na és persze egy jó forró kávéval átmelegítve testünket, tovább haladtunk, hogy még benézzünk a Levendula-házba, ami olyan kiállítással csalogatja a látogatókat, mint a "dühöngő vulkánok" egykori világát bemutató tárlat, de legnagyobb meglepetésemre zárva találtuk. Utólag olvastam, hogy csak márciustól tartanak minden nap nyitva. Kár, mert megnéztem volna a kiállítást. Akit érdekel a Levendula-ház, az ezen a hiperhivatkozáson rákereshet. Addig is néhány levendula témájú tárgy pótolja hiányérzetünket.

tihany3_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

tihany34.jpg

(saját fotó, EOS M50)

  A város központjába érve felsétáltunk a Tihanyi Bencés Apátsághoz. Az altemplomban I. András sírját már nem tudtuk megnézni, de körbe sétáltuk a templomot és a Balatonban gyönyörködve megvártuk a napnyugtát, majd indultunk haza.

tihany22.jpg

Tihanyi Bencés Apátság

(saját fotó, EOS M50)

tihany26.jpg

(saját fotó, EOS M50)

tihany25.jpg

Tihanyi Hajóállomás

(saját fotó, EOS M50)

  A következő ábrán láthatjátok, milyen útvonalon kirándultunk. A túrát egy déli ebéd után kezdtük meg, s kb. 4 és fél  óra alatt jártuk be az útvonalat, de nagyon kényelmes tempóben, úgy hogy többször megálltunk fotózni és gyönyörködni a tájban. A GoogleEarth szerint ez az útvonal összesen 6 km volt.

tihany_tu_rau_tvonal.jpg

  Egy szó, mint száz, egy hirtelen ötlettől vezérelt gondolat volt, hogy Tihanyba kiránduljunk, de azt kell, hogy mondjam, az idei év eddigi legjobb belföldi élményét kaptam, még úgy is, hogy a turistaszezon nem kezdődött el!

  Egy gyors lista, azoknak, akiknek egy teljes nap áll a rendelkezésükre, és az általam bemutatott túra nem lenne elég tartalmas, akkor itt található még néhány kiegészítő gondolat.

- Barátlakások 

- Óvár

- Csúcs-hegy

- Nyereg-hegy

Gasztro élmények Koppenhágából

2018. november 24. - Elutazva

Dániára gondolva talán előbb jut eszünkbe Hamlet, vagy Andersen, mint a kulináris élvezetek, de ha jókor jóidőben látogatunk el egy-egy helyi dán piacra, akkor bizony hatalmas meglepetésekre számíthatunk. Ilyen felfedezésekben volt részem idén novemberben.

Az óceáni éghajlatú Dánia termőföldekben gazdag ország. Világviszonylatban itt a legnagyobb a szántóföldek aránya az ország területéhez viszonyítva. A gazdálkodás alapja a dán szövetkezeti rendszer, mely fejlett agrotechnikai eszközöket, módszereket alkalmaz. A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés, jelentős a szarvasmarha tartás. Erre épül a hús- és tejipar, valamint erre települtek a tejtermékeket gyártó iparágak is. Földrajzi fekvése biztosítja a gazdag halászati lehetőségeket. 

gasztro_promo_koppen.jpg

Koppenhága egyik leghangulatosabb piaca a város szívében, Nørreport metroállomáshoz közel helyezkedik el. Torvehallerne névre hallgató piac egyedülállóan ötvözi a helyi és a nemzetközi gasztronómiai csodákat. A két üvegpalota között helyi termelők értékesítik friss áruikat. Legutóbbi látogatásom alkalmával épp egy sajtmustrába csöppentem, ahol 100 DKK ellenében a legkülönfélébb sajtokat kóstolhattam. Az egész piacnak lelke van. Az árusok kedvesek, szívesen mutatják meg portékáikat, sok helyen kóstolni is lehet vásárlás előtt. Az áruk annyira frissek, hogy szinte megszólítanak.

img_2932.jpg

(saját fotó, EOS M50)

_img_2937.jpg

(saját fotó, EOS M50)

kopen11.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2966.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2972.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2971.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2969.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2960.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2970.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2984.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2965.jpg

(saját fotó, EOS M50)

kopen12_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2967.jpg

(saját fotó, EOS M50)

kopen8.jpg

(saját fotó, EOS M50)

A dán sörökről is érdemes néhány szót ejteni, de a legjobb ha ki is próbáljuk. Az én nagy kedvencem a Jacobsen  Pale Ale, magas alkohol tarttalmú (6,4%) sör lett a röpke három napos kiruccanás alatt. A Carlsberg cégcsoport gyártja, s magáról a sörgyár alapítójáról, J. L. Jacobsenről kapta nevét.

kopen13.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2776.jpg

(saját fotó, EOS M50)

A vajaskenyér forradalmaként is értelmezhetjük a Smørrebrød szendvicseket. Koppenhága utcáin sétálva szinte kivétel nélkül  minden falatozóban, étteremben és természetesen a piacokon is állandó kínálat a smørrebrød, ami tulajdonképpen egy felturbózott vajakenyér. Leggyakoribb a lazacos, heringes, rákos, csirkés, marhás, tojásos szendvics, vagy ezek kombinációja. A szendvics tetejét különféle zöldfűszerekkel díszítik, például kaporral, petrezselyemmel, snidlinggel. 

kopen15.jpg

(saját fotó, EOS M50)

kopen21.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2942.jpg

(saját fotó, EOS M50)

0img_2944.jpg

(saját fotó, EOS M50)

kopen14_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Akinek ezek után máris összefutott a nyál a szájában és megéhezett, annak meleg szívvel ajánlom a következő könyvet: Trine Hahnemann: Open sandwiches

A könyv 70 különböző szendvicsötletet tartalmaz, s emellett dressing és kenyérsütési recepteket is bemutat angol nyelven. Karácsonyi ajándéknak is tökéletes!

open_sandwiches.jpeg

 

Balkan Fanatik Koppenhágában

2018. november 12. - Elutazva

A magyar népzenét és a balkáni stílust ötvöző Balkan Fanatik zenekar 2018. november 9-én Koppenhágában lépett fel Magyarország Koppenhágai Nagykövetségének meghívásából. A főként magyar közönséget vonzó koncert hatalmas sikert aratott! A következő képek ezt örökítik meg.

vvimg_2890.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2808.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2810.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2817.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2821.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2823.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2826.jpg

(saját fotó, EOS M50)vvimg_2834.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2840.jpg

(saját fotó, EOS M50)

 

vvimg_2841.jpg

(saját fotó, EOS M50)
vvimg_2855.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2880.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2867.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2870.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vvimg_2877.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Lávacsövek a Föld mélyén

A láva alagútjai São Miguel szigetén

2018. november 08. - Elutazva

Földünk egyik egyedülálló jelensége a felszín alatt keresendő. A vulkáni tevékenységek egyik szemet gyönyörködtető formakincse a lávacső. Ilyen lávacsövek futnak a felszín alatt São Miguel (Azori-szigetek) szigetén is. Európában nem egyedülálló ez a jelenség. Izlandon, a Kanári-szigeteken, sőt még Olaszországban is felkereshetünk ilyen felszín alatti barlangokat. 

Hogyan születik a lávacső?

A vulkánkitörést követően (Azori-szigetek esetében bazaltos vulkanizmus) a felszínre kiömlő láva az erózióbázis felé, jelen esetben az óceán felé veszi az irányt. Az alacsonyabb felszíni hőmérsékleten a láva külső rétege megszilárdul, s benne a forróbb, mozgékonyabb láva tovább folyik. Ezek a csövek akár az óceánig is érhetnek. A születő barlang nagyságát a benne folyó láva tömege, sebessége és eróziója határozza meg. A lávacsövek akkor válnak barlangokká, ha a vulkanizmus alábbhagy, majd megszűnik, a csövekben a láva szintje fokozatosan csökken, s üreges járatokat hagy maga után. 

lavacso.jpg

Forrás

São Miguel szigete nem idősebb 12 ezer évnél. A távolodó Eurázsiai- és Észak-amerikai-kőzetlemez határán létrejövő bazaltos szigetcsoport legnagyobbika e sziget. Fővárosa, Ponta Delgada alatt húzódik a sziget leghosszabb és legösszetettebb lávaalagút rendszere. A látogatható járatok közül a legismertebb a Gruta do Carvão.

Gruta do Carvão

Teljes hossza eléri a 2,5 km-t. Bejárata Ponta Delgada északnyugati részén, közvetlen a várost elkerülő főút mellett található. A barlangrendszer három szakaszra tagolható. Az egyes részeket torlaszok zárják el egymástól. Az ide látogatók kétféle túrán vehetnek részt. Az egyik naponta többször indul és néhány 100 m hosszú szakaszt tár fel. Ezen vettem részt én is. A helyszín biztosít munkavédelmi sisakot, melynek használata kötelező. A másik útvonal körülbelül 800 m hosszú. Ide már komolyabb felszerelés szükséges, de ez is biztosított. A barlang szűkebb szakaszaiba is betekintést nyerhetünk ezen a vezetésen. Ehhez viszont csak egyeztetett időpont alapján nyílhat lehetőségünk heti egy alkalommal. A lávacsövek közel húzódnak a földfelszínhez. A mi túravezetőnk mesélte, hogy korábban megtörtént már, hogy egy nehéz munkagép alatt beszakadt az út, mert a barlang és a felszín között csupán 25 cm vastag bazaltos réteg húzódott.

Földtani jellegzetességek

Az alagútrendszer bejáratánál már jól kivehetők a bazalt sztalaktitok (függőcseppkövek). A sima felületű, kúpos formák a láva gyors lehűlését követően megszilárdultak. Mészkő társaikkal ellentétben ezek a cseppkövek nem növekednek, mert nincs vulkáni tevékenység, mely táplálná ezeket. Viszont néhány kúpos forma végén megjelent pár milliméter vastagságban egy törékeny szilikátos réteg. A megszilárdult boltozat tetejéről lefolyó egykori láva a barlang oldalain lávapadokat hozott létre. A lávapadok összenövéséből keletkeztek a lávahidak. Ezeket a jellegzetes bazalt formákat több helyen sárgás színű anyag vonja be. A beszivárgó vízben az oldott állapotban levő vas-oxid festi sárgásra a kőzeteket. A vulkán jelenleg nem aktív. A szigeten az utolsó kitörést az 1800-as években jegyezték le.

barlang7.jpg

Az alagút bejárata

(saját fotó, EOS M50)

barlang.jpg

Mellék járat

(saját fotó, EOS M50)

barlang11.jpg

Fő járat

(saját fotó, EOS M50)

barlang8.jpg

Bazalt sztalaktitok

(saját fotó, EOS M50)

barlang9.jpg

Lávahíd

(saját fotó, EOS M50)

barlang5.jpg

Sima felületű, kúpos cseppkövek

(saját fotó, EOS M50)

barlang3.jpg

Sárgára festett mennyezet

(saját fotó, EOS M50)

barlang4.jpg

A sárgás szín különböző árnyalatai

(saját fotó, EOS M50)

barlang6.jpg

Beszivárgó vízcseppek

(saját fotó, EOS M50)

barlang2.jpg

Vas-oxidtól pettyezett cseppkövek

(saját fotó, EOS M50)

Hajós Barokk Kastély

2018. november 04. - Elutazva

Hajós Bács-Kiskun megye főként svábok által lakott települése. A város fő nevezetessége a címben szereplő Barokk Kastély. Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette vadászkastély céljából 1740-ben. A környék ugyanis vadban gazdag terület. Ennek emlékét őrzik a régi hajósi utca nevek is. Az épület fennállása során gyermekotthonként is funkcionált. A barokk stílusú kastély ma látogatóközpontként működik, benne állandó és ideiglenes kiállításokkal. A linkre kattintva még több információt megtudhatsz a kastélyról. http://hajosikastely.hu/

hajos_promo4.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos7.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos5.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos6.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos4.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos3.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos2.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos.jpg

(saját fotó, EOS M50)

hajos_montazs.jpg

(saját fotó, EOS M50)

 

Mindenszentek

Fiumei úti sírkert

2018. november 01. - Elutazva

Minden év nov. 1-jén megemlékezünk elhunyt szeretteinkről. Egy-egy mécsessel tovább élnek lelkünkben, s néhány szál virág kifejezi tiszteletünket a halottak iránt. S ahogy ezt a pár sort most írom, könnyek szöknek a szemembe, mert már van kihez kimennem a temetőbe...

halottak9.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Egy rövid verssel emlékezem én halottaimra.

 

Saját halálunk sose fáj úgy,
mint mások halála.
Ó, könnyű neked,
elbírod nélkülem a sírt, de
bírjam, nélküled, az életet?

                                         Weöres Sándor

 

A sírkertben sétálva hazánk nagyjainak sírjai tekintenek le ránk. Híres tudósok, művészek, politikusok nyugszanak itt békében. E napon mégis élettel telik meg a temető, s ahogy leszáll az éj, a gyertyák fénye világítja be a teret.

halottak.jpg

Vásárhelyi Pál síremléke

(saját fotó, EOS M50)

halottak3.jpg

(saját fotó, EOS M50)

halottak6.jpg

Erkel Ferenc síremléke

(saját fotó, EOS M50)

halottak2.jpg

(saját fotó, EOS M50)

halottak5.jpg

Deák-mauzóleum

(saját fotó, EOS M50)

halottak11.jpg

Ady Endre síremléke

(saját fotó, EOS M50)

halottak12.jpg

(saját fotó, EOS M50)

halottak13.jpg

(saját fotó, EOS M50)

halottak14.jpg

(saját fotó, EOS M50)

halottak15.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Dömösi erdőjárás

Séta a Visegrádi-hegységben

2018. október 30. - Elutazva

A Visegrádi-hegység egyik csúcsa a Prédikálószék (639 méter). A hegység harmadik legmagasabb pontja. Dömösről indulva egy hosszabb sétával (8 km) feljuthatunk e pontra. A kilátóig laza tempóban körülbelül 2 és fél óra alatt ellehet jutni. Ebbe belefér, hogy az ember fotózgat és gyönyörködik a tájban. A nemrégiben megépített kilátóban pazar látvány fogad minket, a Dunakanyar személyesen. Miután minden szögből rögzítettük a Duna kanyarulatát eldönthetjük, hogy ugyanezen az úton hasonló időtartammal visszasétálunk Dömösre, vagy a vállakozóbb szelleműek nekiindulhatnak a hegy északnyugati oldalán húzódó kifejezetten gyakorlott túristák számára kijelölt útvonalon. A nehezen járható, piros háromszöggel jelzett útvonalra több tábla is figyelmeztet. Mi természetesen a nehezebb útvonalat választottuk, mert az rövidebb útvonal (3,3 km) volt lefelé és így a Vadálló-kövekről sem maradtunk le. Felhívnám mindenki figyelmét, hogy ezt a túraútvonalat csak előre megtervezve teljesítse és előtte nézzen meteorológiai jelentést, mert az útviszonyok a nehezített szakaszon akár életveszélyesek is lehetnek. Az utak sok esetben nagyon keskenyek és meredekek, esős idő után pedig még csúsznak is. Egy rossz lépés, és az ember már a szakadék mélyén találja magát. A Vadálló-kövek mentén akkora széllökések jöttek, hogy rendesen berezeltem. A túraútvonal végén, a Malom-patak mentén található a Szentfa Kápolna. Mire odaértünk komolyan elgondolkodtam, hogy hálát adok a gondviselésnek, hogy nem történt velünk semmi baj. A kirándulótáblák szövegezése értelmében a kirándulás végére gyakorlott túrázónak minősítettem magam, hiszen teljesítettem a túra teljes hosszát, beleértve a "rázósabb" szakaszokat is. Négy és fél óra alatt teljesítettük a teljes túraútvonalat.

predikalo2.jpg

(saját fotó, EOS M50)

predikalo_tu_rau_tvonal.jpg

Túraútvonal

predika_lo_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo.jpg

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_2.jpg

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_7.jpg

Prédikálószék, kilátó

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_12.jpg

Dunakanyar

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_11.jpg

Dunakanyar

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_14.jpg

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_13.jpg

(saját fotó, EOS M50)

vada_llo.jpg

Vadálló-kövek

(saját fotó, EOS M50)

vada_llo_2.jpg

Vadálló-kövek

(saját fotó, EOS M50)

vada_llo_3.jpg

Vadálló-kövek

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_16.jpg

Malom-patak

(saját fotó, EOS M50)

predika_lo_15.jpg

Szentfa Kápolna

(saját fotó, EOS M50)

Duna vízállás jelentés

... és ha már arra jártam, Esztergom

2018. október 29. - Elutazva

 

Az őszi szünet első napja ragyogó napsütéses és meglepően meleg időjárást hozott. Mit csinál ilyenkor egy geográfus? Veszi a túracipőjét meg a hátizsákját és már útra is kel. Én sem tétlenkedtem ezen a szép verőfényes napon. Fogtam a fényképezőgépemet és megnéztem mi hír a Duna táján. Esztergomba kirándultam, hogy megnézzem mennyire alacsony a Duna vízszintje. Döbbenetes látvány fogadott. Írás helyett beszéljenek a képek! 

duna_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Esztergomban megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás, s ez a tendencia várható a többi mérőállomáson is, mivel a várva várt csapadék, mely táplálná a folyót, nem érkezik.

duna5.jpg

(saját fotó, EOS M50)

duna2.jpg

(saját fotó, EOS M50)

duna7.jpg

(saját fotó, EOS M50)

duna8.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Akit komolyabban foglalkoztat a téma, annak az eumet weboldalát ajánlom. Itt megnézheti a Duna vízszintjének éppen aktuális állását a folyó különböző szakaszain.

 http://www.eumet.hu/vizallas/duna/ 

A Dunapartról jól kivehető az Esztergomi Bazilika. Kár lenne kihagyni, ha már arra jár az ember. esztergom.jpg

(saját fotó, EOS M50)
esztergom2.jpg

(saját fotó, EOS M50)

A látvány annyira csodálatos, hogy a festőművészeket is megihleti. esztergom_1.jpg

(saját fotó, EOS M50)

Párkányba átsétálva a Mária Valéria hídról további kiváló képeket lehet készíteni. A bazilika mellett az Esztergomi Vár is mesésen illeszkedik a tájképbe. 

esztergom_hi_d.jpg

(saját fotó, EOS M50)
esztergom8.jpg

(saját fotó, EOS M50)

süti beállítások módosítása