Lávacsövek a Föld mélyén

A láva alagútjai São Miguel szigetén

Facebook Tetszik

2018. november 08. - Elutazva

Földünk egyik egyedülálló jelensége a felszín alatt keresendő. A vulkáni tevékenységek egyik szemet gyönyörködtető formakincse a lávacső. Ilyen lávacsövek futnak a felszín alatt São Miguel (Azori-szigetek) szigetén is. Európában nem egyedülálló ez a jelenség. Izlandon, a Kanári-szigeteken, sőt még Olaszországban is felkereshetünk ilyen felszín alatti barlangokat.

Hogyan születik a lávacső?

A vulkánkitörést követően (Azori-szigetek esetében bazaltos vulkanizmus) a felszínre kiömlő láva az erózióbázis felé, jelen esetben az óceán felé veszi az irányt. Az alacsonyabb felszíni hőmérsékleten a láva külső rétege megszilárdul, s benne a forróbb, mozgékonyabb láva tovább folyik. Ezek a csövek akár az óceánig is érhetnek. A születő barlang nagyságát a benne folyó láva tömege, sebessége és eróziója határozza meg. A lávacsövek akkor válnak barlangokká, ha a vulkanizmus alábbhagy, majd megszűnik, a csövekben a láva szintje fokozatosan csökken, s üreges járatokat hagy maga után.

Forrás

São Miguel szigete nem idősebb 12 ezer évnél. A távolodó Eurázsiai- és Észak-amerikai-kőzetlemez határán létrejövő bazaltos szigetcsoport legnagyobbika e sziget. Fővárosa, Ponta Delgada alatt húzódik a sziget leghosszabb és legösszetettebb lávaalagút rendszere. A látogatható járatok közül a legismertebb a Gruta do Carvão.

Gruta do Carvão

Teljes hossza eléri a 2,5 km-t. Bejárata Ponta Delgada északnyugati részén, közvetlen a várost elkerülő főút mellett található. A barlangrendszer három szakaszra tagolható. Az egyes részeket torlaszok zárják el egymástól. Az ide látogatók kétféle túrán vehetnek részt. Az egyik naponta többször indul és néhány 100 m hosszú szakaszt tár fel. Ezen vettem részt én is. A helyszín biztosít munkavédelmi sisakot, melynek használata kötelező. A másik útvonal körülbelül 800 m hosszú. Ide már komolyabb felszerelés szükséges, de ez is biztosított. A barlang szűkebb szakaszaiba is betekintést nyerhetünk ezen a vezetésen. Ehhez viszont csak egyeztetett időpont alapján nyílhat lehetőségünk heti egy alkalommal. A lávacsövek közel húzódnak a földfelszínhez. A mi túravezetőnk mesélte, hogy korábban megtörtént már, hogy egy nehéz munkagép alatt beszakadt az út, mert a barlang és a felszín között csupán 25 cm vastag bazaltos réteg húzódott.

Földtani jellegzetességek

Az alagútrendszer bejáratánál már jól kivehetők a bazalt sztalaktitok (függőcseppkövek). A sima felületű, kúpos formák a láva gyors lehűlését követően megszilárdultak. Mészkő társaikkal ellentétben ezek a cseppkövek nem növekednek, mert nincs vulkáni tevékenység, mely táplálná ezeket. Viszont néhány kúpos forma végén megjelent pár milliméter vastagságban egy törékeny szilikátos réteg. A megszilárdult boltozat tetejéről lefolyó egykori láva a barlang oldalain lávapadokat hozott létre. A lávapadok összenövéséből keletkeztek a lávahidak. Ezeket a jellegzetes bazalt formákat több helyen sárgás színű anyag vonja be. A beszivárgó vízben az oldott állapotban levő vas-oxid festi sárgásra a kőzeteket. A vulkán jelenleg nem aktív. A szigeten az utolsó kitörést az 1800-as években jegyezték le.