1. Reykjavík - a legészakibb főváros

Földünk legészakabban fekvő fővárosa Reykjavík (jelentése: füstölgő öböl), É. sz. 63,5°-on helyezkedik el, s az ország teljes lakosságának több, mint felét tömöríti. A város legnagyobb templomának tornyából, a Hallgrímskirkja-ból remek kilátás nyílik az öbölre, ahová Leifur Eiríksson, Izland legnagyobb felfedezője érkezett annak idején hajójával.

Reykjavík látképe

(saját fotó, EOS M50)

Hallgrímskirkja, előterében Leifur Eiríksson szobrával

(saját fotó, EOS M50)

2. Európa egyik legősibb demokratikus parlamentje

A Thingvellir Nemzeti Parkban (UNESCO Világörökség) található a világ egyik legősibb parlamentjének (Alþingi) helyszíne, ahol először 930-ba üléseztek. Ezt követően az ország vezetői évente egyszer két hétre összegyűltek, majd törvénykeztek és igazságot szolgáltattak. Központi helye a Törvény Szikla (Lögberg) volt, ahonnan a törvénymondó vezette az üléseket. Kezdetben az ország befolyásos vezetői vehettek részt az üléseken, később minden szabad férfi eljöhetett a találkozóra. Sokáig ez volt Izland legjelentősebb társadalmi eseménye. Itt döntöttek arról is, hogy az izlandiak felveszik a keresztény vallást. Ennek hatására itt épült Izland első templomainak egyike is. 

Lögberg - törvényszikla (illusztráció)

(saját fotó, EOS M50)

Lögberg - törvényszikla (Thingvellir Nemzeti Park)

(saját fotó, EOS M50)

Az első templomok egyike

(saját fotó, EOS M50)

3. Két kőzetlemez határán...

A szigetország két távolodó kőzetlemeznek köszönheti létét. Mivel a kőzetlemezek határai a szárazföld belsejében találhatók, az ország számos részén állhatunk egyszerre, egy időben két kőzetlemezen. E két kőzetlemez az Eurázsiai és az Észak-amerikai kőzetlemez.

Kőzetlemezek határán

Forrás

4. Folyamatosan növekvő terület

Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy katonai beavatkozás, vagy vásárlás nélkül képes növelni országának területét, de Izland erre is büszke lehet. Az Eurázsiai és az Észak-amerikai kőzetlemez folyamatosan távolodik egymástól, ez évente nagyjából 2 cm. A távolodás hatására beindul a bazaltos vulkanizmus, mely folyamatosan újabb és újabb területekkel növeli az ország méretét a hasadékvölgy mentén. Években mérve ez nem sok, de ha évmilliókban gondolkodunk, akkor komoly növekedéssel számolhatunk. Izland jelenlegi területe 103 ezer km2, valamivel nagyobb, mint Magyarországé (93 ezer km2).

Izland és Magyarország területének összehasonlítása

(Saját szerkesztés)

5. 2008-as államcsőd

A 2008-as gazdasági világválság hatására Izland az év őszén államcsődöt jelentett. A banki szektor összeomlott. Ám bő tíz évvel a csőd után észre sem venni turistaként ennek hatásait. 

6. A visszavonulót fújt McDonald's

Izland azon kevés fejlett országok egyike, ahol nincsen McDonald's. De hogyan lehetséges ez? Az előbb említett gazdasági válság hatására a McDonald's kivonult az országból és azóta se tért vissza újabb étteremmel, pedig konkurensei, mint például a KFC, 8 üzlettel is büszkélkedhet a sziget délnyugati csücskében.

7. Megújuló energiaforrások

Az ország csaknem 100%-ban megújuló energiaforrások felhasználásával biztosítja energiaszükségletét. A geotermikus energia (Föld belsejéből származó hő), valamint a vízesésekre telepített vízerőművek teljesen kielégítik az ország villamosenergia igényét. Reykjavík utcáit is a geotermikus energia felhasználásával "fűtik", ugyanis a főutcák alatt melegvizes csövek futnak, melyek biztosítják a hideg téli napokon a jégmentes közlekedést.

Geotermikus mező

(saját fotó, EOS M50)

8. Lakatlan területek

A zord tundra éghajlat nem éppen az, amire az ember szíve vágyik. A sziget belső területei lakatlanok. A kedvezőtlen időjárási viszonyok nem segítik a nagyobb települések kialakulását. Az úthálózat sem épült ki megfelelően. Izland egyetlen főútja az 1-es út, mely a partok mentén haladva egy nagy kört ír le. A lakosság többsége az óceánparti városokban él.

 Kietlen táj

 (saját fotó, EOS M50)

Vízesés

(saját fotó, EOS M50)

9. A jég és a tűz birodalma

Bár a szigetország a felszínen a hó, a fagy, és a jég birodalma, a felszín alatt izzó kőzetolvadék várja, hogy a felszínre törjön. Európa legnagyobb összefüggő jégtakarója, a Vatnajökull és kisebb társai (Myrdalsjökull, Langjökull, Hofsjökull) az ország 10%-át borítják. Ez a jégtakaró az utolsó jégkorszakban (20 ezer évvel ezelőtt) még az ország teljes területét befedte. De egyes számítások szerint és a klímaváltozás hatására a gleccserek olvadása napjainkra felgyorsult, és 50-60 év múlva ezen képződmények akár teljesen el is tűnhetnek. Az olvadási folyamatot gyorsítja az időnként feltörő magmaáramlás, mely bazaltos vulkanizmus formájában ölt testet. A legutóbbi vulkánkitörést 2010-be észlelték, amikor az Eyjafjallajökull vulkán kitört, s napokra megbénította a légi közlekedést Európa és Észak-Amerika között.

Eyjafjallajökull gleccser

(saját fotó, EOS M50)

10. Gejzír, Gejzír

A Haukadalur völgyében található minden gejzírek "ősanyja" a Geysir, mely izlandi eredetű szavunk, s jelentése, "kitörni". A gejzírek működése a geotermikusan aktív területekhez köthető. Bár a Geysir az utóbbi évtizedekben lustálkodott és csak mesterséges beavatkozás révén tört fel újra, aktívabb társa a Strokkur (jelentése: "a köpülő), mely szintén e gőzölgő gejzírmezőn található, sokkal turistabarátabb, mert kb. 10 percenként hatalmas vízoszlopot lő a magasba.

Strokkur gejzír kitörés közben

(saját fotó, EOS M50)

Geysir - a gejzírek "ősanyja"

(saját fotó, EOS M50)

11. Nincs óraátállítás

Izlandon nincsen téli és nyári időszámítás, mint Magyarországon. Így ha a szigetre látogatunk, akkor a magyarországi zóna időhöz képest télen 1 órával van korábban, míg a nyári időszámításnál 2-vel. Erre különösen figyeljünk ha pont az utazásunk alatt van itthon óraátállítás, mert az ember könnyen megkavarodhat.